Kutatási előzetes - Fact Intézet (Pécs)

A ,,Minőségi élet 50+" címet viselő, HU11-0002- B1-2017 azonosító számú, a Norvég Alap támogatott projekt elfogadott munkaterve szerint a pécsi székhelyű Fact Intézet végez az 50+ korosztály jövőképével kapcsolatos kutatásokat Alsómocsolád Község Önkormányzata megbízásából. Dr. Tistyán László ügyvezető ennek a kivonatos lényegét foglalta össze.

 

 

 

„Market research in the 3 county capitals of the Southern Transdanubian Region”

A feladat: „a kutatásnak fel kell tárnia azokat a tényezőket vagy hátráltató okokat, amelyek az eddigi városi otthon és életmód felváltására késztetik – vagy ezt a váltást akadályozzák – a városi lakosokat egy nyugodtabb, természetes zöld környezetet ígérő falusi letmódra.

A program keretében megvalósuló kutatás célja komplex: feltárni azokat a támogató tényezőket, amelyek a célpopuláció egyes csoportjait az eddigi városi életmód, illetve lakhatás feladására és falura költözésre késztethetik. A kutatás célja emellett azoknak az okoknak a feltárása is, amelyek az ilyen típusú életmódváltást akadályozhatják. A kutatást rendkívül korlátozott anyagi erőforrásokból, illetve nagyon rövid idő alatt kell megvalósítani.

A tervezett kutatás, jellegéből adódóan feltáró vizsgálat – azaz nem meglévő előfeltevések elterjedtségének vizsgálatára irányul. Ilyen előfeltevések megfogalmazásához nem állnak rendelkezésünkre megfelelő minőségű információk, ezért a javasolt adatfelvételi módszer ún. kvalitatív, mélyinterjúk készítésére támaszkodik.

 

A kutatási módszer kiválasztása során mit mérlegeltünk?

A kvantitatív jellegű (kérdőíves) vizsgálat, mint alkalmazott módszer ellen tartalmi és anyagi jellegű érvek egyaránt szólnak:

- a kutatás célja az életmódváltással is járó mobilitási szándékok indokainak feltárása, azok csoportosítása, ill. a célcsoportot jellemző különféle „életstratégiák”  csoportosítása, modellbe foglalása, amelyhez a szükséges információk kérdőíves vizsgálatra támaszkodva nem biztosíthatóak. A kérdőíves vizsgálat során többnyire eldöntendő kérdéseket tudunk megfogalmazni – pl. „vidékre költözne-e, ha... stb.”. Az ilyen típusú kérdésekre kapott válaszoktartalmilag erősen korlátozottak, és nem szolgáltatnak elegendő információkat a váltás motivációit illetően.

- a szűkös anyagi források mellett kínálkozó módszer lehetne a kvantitatív telefonos adatfelvétel. A telefonos adatfelvétel során a feltehető kérdések száma azonban erősen korlátozott, nem lehetséges összetettebb kérdések megfogalmazása, nagyon magas a válaszadást elutasítók aránya, illetve a mobiltelefonok elterjedtsége miatt nem kontrollálható az, hogy a válaszadók földrajzilag hol élnek, illetve hogy a pontosan meghatározott paraméterekkel jellemezhető célpopulációba tartoznak-e. A minta kontrollálhatatlansága miatt jelentős mértékű túlkérdezésre volna szükség, ami nagymértékben megdrágítja az adatfelvételt.

- a személyes megkeresésen alapuló adatfelvételt illető „technikai jellegű” probléma, hogy a bevonni szükséges élőmunka (kérdezőbiztosok alkalmazása) miatt drága, a források korlátozott számú kérdőív lekérdezését teszik csak lehetővé. A személyes megkeresésen alapuló adatfelvétel hosszú időt vesz igénybe. Egy szükségképpen strukturált kérdőív alkalmazása tartalmilag is lehatárolja a nyerhető információk körét.

Fenti szempontokat mérlegelve a mélyinterjús adatfelvételi módszer alkalmazását javasoltuk, melynek indokai a következők:

- a mélyinterjúk során nyerhető információk az adatfelvétel jellegéből adódóan alkalmasak arra, hogy azokra támaszkodva feltárjuk „azokat a támogató tényezőket, amelyek a célpopuláció egyes csoportjait az eddigi városi életmód, illetve lakhatás feladására és falura költözésre késztethetik”. Mésként fogalmazva: nem bizonytalan előfeltevések elterjedtségét vizsgáljuk, hanem a nyert információkra támaszkodva fogalmazhatunk meg „életstratégiákat”.

- a mélyinterjúk során nyert információk alkalmasak jelen program kutatási céljainak elérésére, de alkalmasak arra is, hogy a program tervezett folytatásához a szükséges információkat biztosítsák.

A rendelkezésre álló kutatási keret 60 mélyinterjú elkészítését tette lehetővé.

A mélyinterjúk során a mintára vonatkozó, előírt szempontok mellett – mint az interjúalany neme, életkora, iskolai végzettsége – további csoportosítási ismérveket is figyelembe vettünk.