,,Élethosszig tartó tanulás programjának kialakítása”

Alsómocsolád Élethosszig tartó Tanulási Stratégiája az Európai Unió és a Magyar Kormány hivatalos állásfoglalásainak iránymutatása alapján készült. A stratégiai dokumentum áttekinti a Lifelong Learning fogalomrendszerének kialakulási szükségletét, a hivatalos uniós és magyar direktívákat. Bemutatásra kerülnek azok a nemzetközi trendek és hazai jó gyakorlatok, amelyek az említett állásfoglalásokat figyelembe véve jöttek létre.

,,Amikor 64 éves leszek”

Tanulmányunk célja, hogy a Hegyháti járásban vizsgálja meg a fiatalok generációs elképzeléseit. Mindehhez kvalitatív kutatási eszközöket használtunk fel, amelyek jól illeszkednek a lokális vizsgálatokhoz. A tanulmány érinti az ifjúságszociológia elméleti kereteit, bemutatja a járás és a megye sajátosságait, és öt fontos csomópontra fókuszálva járja körül a generációk problémakörét (a saját generáció narratívája, a többi generáció leírása, a generációk közötti kapcsolatrendszer, a lokális sajátosságok, illetve a vágyott életpályák és karrierívek).

PÉCSI SZENIORAKADÉMIA ÉS NORVÉG NYUGDÍJASKÖRÖK

Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő példákról készült összefoglaló tanulmány a projekt keretén belül.

A kötet magyar és angol nyelven, huszonnyolc oldal terjedelemben, színes fotóillusztrációkkal jelent meg.

A szerzői egyben előadói voltak a „Mintaprogram a minőségi időskorért” elnevezésű, Bikalon megtartott nemzetközi konferenciának 2016. 10.05-06- án.

 

Bajusz Klára: Az időskori tanulás trendjei Magyarországon a pécsi szeniorakadémia

Sturla Bjerkaker: „Nyugdíjaskörök” – tanulókörök, mint az időskori tanulás eszközei.

Nemzetközi esélyegyenlőségi jó gyakorlatok ,,A nők sikerhez való hozzásegítése az innovatív szolgáltatói vállalkozásokban

A tagok csoportos képzést, egyéni oktatást és mentorálást, illetve hálózatépítési lehetőségeket biztosítanak. Eddig már 575 női vállalkozót támogattak, és 338 új vállalkozás létrejöttében nyújtottak segítséget. A szervezet sikeraránya kiemelkedően magasnak számít, mivel ügyfeleinek 85%-a sikeres, szemben az egyedül létrejövő kezdeményezésekkel, melyeknek mindössze 50%-a eredményes.
- Az írás teljes terjedelemben elolvasható az alábbi linkre kattintva:

Nemzetközi esélyegyenlőségi jó gyakorlatok: ,,A nők norvég igazgatósági testületekbe való bekerülésének tanulságai"

2003-ban négy különböző vállalati jogszabályt is módosítottak, amelyek kötelezővé tették, hogy az egyes nemek legalább 40 százalékban jelen legyenek a vállalatok vezetői testületében. A rendelkezések végrehajtására a részvénytársaságokat kötelezték, azonban a magánvállalatokat

Nemzetközi esélyegyenlőségi jó gyakorlatok: ,,Női vállalkozók mentorálása – Írország"

A program a szélesebb körű Mentori Hálózat a Vállalkozónőkért részeként jött létre, az Európai Bizottság Vállakozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság támogatásával. Céljának tekintette a női vállalkozók ösztönzését, a női vállalkozásindítás egyedi jellegének elismerését és támogatását, és annak biztosítását, hogy az első sikereiket már elért nők képesek legyenek fenntartani tevékenységüket. Szakértői mentorálást nyújtott, hogy átsegítse a női vállalkozókat az igencsak nagy kihívásokkal járó első éveken.
- Az írás teljes terjedelemben elolvasható az alábbi linkre kattintva:

Nemzetközi esélyegyenlőségi jó gyakorlatok ,,A nők feltörekvési politikája – Helene Weber Kolleg (Németország)"

A főiskola a Frauen Macht Kommune (Nők Hozzák Mozgásba a Politikát) kampányból nőtte ki magát, melyet 2008-ban az EAF Berlin (European Academy for Women in Politics and Business - Európai Akadémia a politikában és üzleti életben tevékenykedő nők számára) civil szervezet indított, együttműködésben a Családügyért, Idősekért, a Nők Helyzetéért és az Ifj úsági Ügyekért Felelős Minisztériummal.
- Az írás teljes terjedelemben elolvasható az alábbi linkre kattintva:

Esélyegyenlőségi jó gyakorlatok Magyarországon: ,,A pécsi idős romák házi segítségnyújtó hálózatának kiépítése"

A képzett házi betegápolók fejenként 5-6, összesen 50- 60 időskorú, nehéz szociális és egészségügyi körülmények között élő romát
gondoztak, segítséget nyújtottak nekik a mindennapokban: bevásárlást, az idősek gyógyszereinek kiváltását és azok szakszerű adagolását, egyszerűbb ápolói feladatokat láttak el, segítettek a háztartási feladatokban, hivatalos ügyek intézésében.
- Az írás teljes terjedelemben elolvasható az alábbi linkre kattintva:

Esélyegyenlőségi jó gyakorlatok Magyarországon: ,,Belga fiatalok önkéntes munkája a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetében"

A belga fiatalok feltétel nélkül elfogadják az értelmi sérült személyeket, nem riadnak meg tőluk. A közös feladatok végzése során, a foglalkoztatásba bekapcsolódva partnerként, teljes értékű embernek tekintik lakóinkat, együtt végzik a különböző tevékenységeket, ott és abban segítik őket, amikor erre szükségük van.
- Az írás teljes terjedelemben elolvasható az alábbi linkre kattintva:

Oldalak